Pár snowboardos srác a társaságunkból megkért, hogy fényképezzem az ugrásaikat. Felmentem hát a lifttel, gyalog. Onnan láttam ezt a képet. Egy ideig azért álldogáltam ott. Aztán persze elindultam és gyalogoltam pár kilométert lefelé mire elértem az (első) ugratós helyhez. Persze a normál hótaposó csizma a pálya szélén lazán rartakolt hóba térdig süppedt. És mire az egésznek vége lett és leértem, bőven besötétedett. Pedig síléccel olyan könnyednek és rövidnek tűnt. A legfárasztóbb nap volt :-)
Ezek is tetszeni fognak:
|
Cup of bokeh – avagy az inspiráció hiányáról
Keress rá a flickeren a "cup of bokeh" kifejezésre (vagy csak simán kattints ide). Megtalálod ugyanezt...
|
A csöves
Néhány napig volt szerencsém a fent látható doboz megszólaltatásában hallgatni zenét otthon....
|
Esküvő – error 99
Khm. Az egy dolog, hogy "Ami elromolhat, az el is romlik." Naná. Megszoktuk. De hogy ezzel megvárja...
|
Margit híd
Van egy hosszú ideje és nagyon lassú ütemben készülő fotósorozatom, a budapesti hidakról....
|
.
2009 , jan 26, Hét
Fotoblog