Gyerek- és családfotó

Ugye rólatok is készültek “klasszikus” gyerekfotók…? Rólam a kategórián belül is rendkívül viccesek születtek, köszönhetően az átlagosan évente cserélődő különféle szemüvegkereteimnek…:) volt szögletes, SZTK-formájú, teljesen kerek Johnlennonos… meg persze az alapkellékek: kisszék, “ünneplős ruha”, baba/maci/kisautó, gombahaj, és persze “monddhogycsííííz”… :) Csak…szégyenlős voltam, féltem a fotóstól, és utáltam az egész helyzetet. Ez az, amit nem szeretnénk, ha egy mód van rá. A gyerekeket pont azért szeretjük, amik:mindegy, hogy széllel béleltek, nevetősek, pörgősek, vagy szégyenlősek, visszafogottak, csendesek, a lényeg, hogy határozott egyéniségük van, és mi azt szeretjük, ha ez a fotókon is látszik. Olyan képeket szeretnénk, amit a gyerkőc felnőtt korában nemhogy nem szégyell, de önszántából kiteszi a Facebookra, valami olyasmi kiírással, hogy „már akkoriban is jó arc voltam…” :)

Kattints ide, ha látni szeretnéd az eddigi munkáinkból készült galériát

A családfotókról is hasonlóan gondolkodunk. Nem feltétlenül a „tökéletes családi fotót” keressük, ahol mindenki a kamerába mosolyog. Ezek a képek csak akkor jók, ha őszinték. Fontos, hogy szerintünk a jó családfotókon nem egymás mellett álló emberek, hanem egymáshoz tartozó emberek vannak. Valódi emberek vagytok, valódi kapcsolatokkal és érzelmekkel, és azt szeretnénk, hogy ez látszódjon a képeken. Márpedig, ha különféle pózokba kényszerítünk benneteket, és megmondjuk, milyen arcot vágjatok, ez jóformán kivitelezhetetlen. Pont ezek miatt, itt is érvényes, hogy szívesebben fotózunk a szabadban. Ha szeretnétek, elkísérünk titeket az állatkertbe, veletek megyünk kirándulni, vagy meglátogatunk az otthonotokban. Persze műteremben is fotózhatunk, de ez esetben is szeretnénk túllépni a hagyományos, kicsit mesterkélt családfotós kliséken.