02
Ősz, ünnep
A közelgő mindenszentek-hétvége apropóján többször is beszélgettünk az elmúlt hetekben ünneplésről, hagyományokról, a hagyományok eredetéről, és a különféle szokások előnyeiről-hátrányairól. A halottak napját, ahogy mifelénk “ünneplik” (kifelé, sok-sok virággal, sok vendéggel, idegeskedéssel), egyikünk sem szereti túlságosan. Egyetértünk abban, hogy “régen rossz, ha csak ilyenkor emlékezel.” Szívesebben emlékezünk bármikor máskor, év közben, amikor előkerül egy-egy vicces sztori, régi fénykép, vagy amikor olyan dolgokat élünk át, amiket szívesen megosztanánk azokkal, akik már nincsenek velünk. Azért kimentünk a temetőbe, és gyújtottunk egy-egy gyertyát, de nem akartuk, hogy ez az ünnep gyászról és szomorúságról szóljon. Szinte biztos vagyok benne, hogy azok az emberek, akikre gondoltunk, egyet értenének velünk abban, hogy halottak napján nem depressziósnak lenni nem szentségtörés.
